Természetjárók clubja
'A földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön."
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Alsópetény (szlovákul: Dolné Peťany) nyugat-nógrádi kistelepülés a Cserhát dombjai között. A határban fellelt földvár maradványok bizonyítják, hogy a terület már évszázadokkal ezelőtt is lakott volt. A település megközelíthetősége közúton: Budapest irányából a 2. számú főútrólNőtincsen és Felsőpetényen keresztül. A Nyugat-Cserhát völgyében, a 423 m magas Kőhegy, és a 446 m magas Dél-hegy lábánál fekszik a szlovák nemzetiségű település.Budapesttől 70, Váctól 25 km-re található.
Szomszédos települések [szerkesztés]
- Felsőpetény
- Nézsa
- Keszeg Első írásos említése 1268-ból származik, ekkor a szomszédos Felsőpeténnyel együtt aCsák nemzetség keze alá tartozott. 1277-ben ismét említik a települést. A 15. századkezdetén a falut az Alsópetényi család birtokolta. I. Ulászló 1440-ben a Szobi családnak adományozza. 1507-ben Werbőczy István lesz a település birtokosa, aki itt írta aTripartitum nevű törvénykönyvet. A török korban a település szinte teljesen megsemmisült, régi temploma is elpusztult. A 18. században szlovákokat telepítenek le a környéken, később a templomot is újjáépítik. A Somogyi kúria az 1820-as évekbenépült.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 44%-a szlovák, 36%-a magyar, 17%-a cigány, 1%-anémet, 1%-a szlovén és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[2]
Látnivalók [szerkesztés]
- Gyurcsányi-Prónay kastély: Magántulajdonban levő épület. 1750 körül épült, barokk stílusban. Jelenleg három épülete áll. Parkja védett természeti érték ([1])
- Andreanszky-kastély
- Templom: A régi templom a török dúlás idején elpusztult, a ma álló templom 16. századieredetű, a 18. században alakították át és építették mellé a különálló harangtornyot. Stílusa: gótikus, barokk.
- Werbőczy gúla: Gyurcsányi Ignác felesége állíttatta 1791-ben.
Nevezetességek [szerkesztés]
2007 októberétől a községen is áthalad az Országos Kéktúra.
A település szülötte volt Andreánszky Gábor (1895–1967) botanikus, paleobotanikus, az MTA tagja.
Nézsa község Nógrád megyében, a Rétsági kistérségben Az Északi-középhegységben, a Cserhát nyugati vonulatai között, a Nézsa-Csővári-dombságban elhelyezkedő település. Budapesttől 50 km-re, Nógrád megye délnyugati határán fekszik, közvetlenül szomszédos Pest megyével. A község átlagos tengerszint feletti magassága 235-270m.
Története [szerkesztés]
A község története a honfoglalásig nyúlik vissza. Korabinszky szerint Nisza (Nysa) vagy Nesza, túlnyomóan katolikusokkal lakott, termékeny határral bíró Nógrád vármegyei település.
Nézsával kapcsolatos eddig ismert legkorábbi írásos oklevelekből kiderül, hogy a XIV-XV. század környékén a Nézsai (de Nysa) család birtokolja. Mátyás király Nézsai László hűtlen magatartása miatt elkobozza birtokait, és először 1467-ben Rozgonyi János tárnokmesternek és Rajnald székelyispánnak, majd később 1474-ben Parlagi Györgynek adományozza.
XVII. század elején Bosnyák Tamás füleki főkapitány és királyi főasztalnok a birtokosa, majd halála után (1631) özvegye született Zádory Kata birtokában találjuk. 1635-ben fia Bosnyák István esztergomi kanonok tulajdona lesz. A XVII. század végére település teljesen elnéptelenedik. Az első adat az újra lakott faluról 1700-ból származik. 1702. május 11-én Losoncon kiadott kiváltságlevél alapján a helység régtől lakott kurális hely.
A XVIII. században több család birtokolja, így a Motesitzky, a Bossányi, a Sándor és a Klobusitzky családok. 1794-ben Nézsa 7/12-ed része gróf Klobusitzky Józseftől Herceg Albertté lett, akitől 1802-ben vette meg Szentiványi Ferenc. 1807-től teljes egészében a Szentiványiaké. Kegyura Szentiványi Ferenc fia Bonaventúra, császári és királyi kamarás, majd 1811-ben bekövetkezett halála után özvegye Szirmai Apollónia birtokolja. A későbbiekben Edelspacher Mátyás és felesége Blaskovich Anna illetve Szentiványi Ferenc a tulajdonosai. A XIX. század végén a Blaskovich család birtoka. 1908-ban Blaskovich Elemértől Reviczky József vásárolja meg, és nászajándékba fiának Reviczky Tibornak ajándékozza. 1924-ben Reviczky Tibor halála után testvérei: Reviczky József és báró Durneissné Reviczky Melánia vették át a kegyúri jogokat 1945-ig, a II. világháború végéig.
A temető-dombon (ófalu) egy ősrégi gótikus templom állott, amely faragott kövekből épült és tágas volt. Falaira keresztek és diadalívére az okos és a balga szüzek példázata volt festve. A hagyomány szerint pálos-rendi szerzetesek monostora volt, és török időkben a régi faluval együtt pusztult el. A temető-dombon található a Szent-Anna kápolna, amelyet 1825-ben emeltetett Szentiványi Bonaventúra özvegye Szirmai Apollónia. A kápolna tetején kálvária található melynek szobrait Dunaiszky Lőrinc készítette.
A községben lévő Szent Jakab templom a XVI. századból való. 1700-ban a hívek adományaiból felújítják, majd az 1760-as években gróf Klobusitzky István pártfogásával tornyot csatolnak hozzá, 1799-ben átépítik és megnagyobbítják, 1934-ben újra kibővítik és a régi torony helyébe újat emelnek. 1998-ban külső és belső felújítást végeznek. Plébániája már 1575-ben fennállott, első anyakönyvei 1714-ből valók.
A falu központjában található kastély építését 1740-es években Klobusitzky István kezdte, majd 1896-ban a millenniumi évben Blaskovich Miklós földesúr emeletet és két toronyszobát építtetett rá. A kastélyhoz tartozott egy 10 hektáros angol-park is. A kastély és a park ma is a település dísze. Jelenleg iskola működik benne.Nézsa tiszta levegőjű, csendes kis falu. Lélekszáma 1197 fő (2002. évben). Vezetékes víz, gáz, telefon, kábeltelevízió, ADSL internet-lehetőség is van. A szennyvízcsatorna tervezési szakaszban.
A településen található római katolikus plébánia a templom mellett, hozzá tartozik fíliaként a szomszédos Keszeg és Alsópetény. A vallási teendőket korábban egy plébános és egy káplán látta el, jelenleg pedig egy plébános. óvoda, általános iskola, posta, orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, állatorvosi ügyelet található a településen.
A község labdarúgócsapata a megyei II. osztályban szerepel.
Az itt élők egy része Pest megyébe, Vácra illetve Budapestre jár naponta dolgozni. Egyébként pedig főként szőlő és bogyósgyümölcs-termesztéssel (málna, ribizli) és kisebb-nagyobb földjeiken való gazdálkodással foglalatoskodnak, állattenyésztéssel kevesen foglalkoznak a településen.
A község környezetében szép, és a helyiek által igen kedvelt kirándulóhelyek és természeti jelenségek találhatóak. Ezek jelenleg kialakulófélben lévő falusi turizmus meghatározói lehetnek: A település látképét is meghatározó Nézsától délre lévő Vas-hegyről (358,3m) messzi kilátás nyílik a Cserhát lankáira és a környező településekre (derült időben augusztus 20-án este látható a budapesti tűzijáték), innen nem messze elterülő Vár-hegyen (332,9m) találjuk a Csővári-vár romjait. északra található a Kő-hegy (422,6m), és ennek közelében az érdekes formájú Szívalakú-tó.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[2]
Nógrádsáp község Nógrád megyében, a Rétsági kistérségben helyezkedik el, mintegy 1000 lakosával. Nógrádsáp a Cserhát és a Gödöllői dombság találkozásánál, Nógrád megye délnyugati szegletében, Pest megye határán elhelyezkedő község. A településhez legközelebb lévő város Rétság amely mindössze 22 km, Vác 27 km-re, Aszód 30 km, Balassagyarmat 32 km, Budapest 55 km, valamint a megyeszékhely Salgótarján 80 km távolságra fekszik.
Története [szerkesztés]
Nógrádsáp eredetileg két önálló település egyesítésével alakult ki. 1928-ban Alsó- és Felsősápot vonták össze Nógrádsáp néven. Az egyesítéshez elsősorban az vezetett, hogy erre az időre a két település teljes mértékben összeépült, lakói házassági kapcsolatok révén keveredtek, a 14. században épült késő gótikus templom is közös használatban volt.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[2] Felsőpetény (szlovákul: Horné Peťany) község Nógrád megye délnyugati részén, arétsági kistérségben. A megye délnyugati részén található. A Cserhát dombvidéke öleli körbe. A település környezetét nagyban meghatározza a cserháti táj jellege.
Szomszédos települések [szerkesztés]
Nőtincs, Ősagárd, Bánk, Alsópetény
Története [szerkesztés]
Első írásos említése 1247-ből való (Pethen), akkor még Alsópeténnyel közös falut alkotnak, a két település csak a 14. században vált ketté.
Az Árpád-korban a Csák nemzetségbeli Ugrin birtoka volt, akit IV. László király 1277-ben tárnokmesterévé nevezett ki. A 15. század végén, 1477-ben a Petényi családé lett, akik a helységből vették fel nevüket is. Később a Török család, Werbőczy Imrebirtokolta.
A török hódoltság idején népessége jelentősen csökkent.
A 18. század végén szlovákok települtek be.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 57%-a magyar, 41%-a szlovák, 1%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[2]
Nevezetességei [szerkesztés]
A község legfontosabb épülete a település külterületén álló, 1902-ben épült volt Almássy-kastély, amelyben ma nevelőotthon működik. 1955. november 2. és 1956.október 30. között itt tartották házi őrizetben Mindszenty József bíboros, esztergomi érseket. Emlékét a kastély falán elhelyezett emléktábla őrzi. Minden év októberében Mindszenty-emléknapot tartanak a kastélynál.
- Evangélikus templom
- A település mellett található kaolinbánya kisvasútja, felújítás után utasokat fog szállítani Bánkra.
Jegyzetek [
A honlap ára78 500helyett MOST 0 Ft.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...Weblap látogatottság számláló:
Mai: 9
Tegnapi: 4
Heti: 31
Havi: 139
Össz.: 65 879
Látogatottság növelés
Természetjárók clubja - © 2008 - 2024 - termszet.hupont.hu