Természetjárók clubja

I Magyarország, hivatalos nevén a Magyar Köztársaság független, demokratikus köztársaságKözép-Európában, a Kárpát-medencében. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatrólAusztria határolja. Az országnak nincs tengerpartja.

Fővárosa és legnépesebb városa Budapest. Nagyobb (100 000 lakos fölötti) városai még – a népesség szerint csökkenő sorrendben – Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr,Nyíregyháza, Kecskemét és Székesfehérvár.

Az ország egyebek között 1996 óta az OECD, 1999 óta a NATO, 2004 óta az Európai Unió,2007. december 21-e óta[6] pedig a schengeni övezetnek is tagja, és egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek.

Fekvése, határai [szerkesztés]

Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félgömb 45° és 49° szélességi körei között, nagyjából Európa közepén helyezkedik el, a Kárpát-medencében. Tőle csaknem egyforma távolságra van az Atlanti-óceán és az Urál-hegység, illetve a Földközi-tenger és az Északi-tenger. Az országnak nincs közvetlen tengerpartja, legközelebb az Adriai-tengerhez fekszik, körülbelül 300 kilométer távolságra.

Területe 93 036 négyzetkilométer,[5] amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található.

Az államhatár hossza 2246 kilométer. Ebből Szlovákiára 679, Ukrajnára 137, Romániára 453, Szerbiára 164, Horvátországra 355, Szlovéniára 102 és Ausztriára 356 km jut. [7]

Nyugaton Ausztriával, északon Szlovákiával, északkeleten Ukrajnával, keleten Romániával, délen a volt Jugoszlávia utódállamaival, Szerbiával,Horvátországgal és Szlovéniával határos.

Szlovákia Ukrajna Románia Szerbia Horvátország Szlovénia Ausztria BUDAPEST Szeged Pécs Székesfehérvár Győr Sopron Szombathely Miskolc Debrecen Nyíregyháza Kecskemét Dunaújváros Balaton Duna Tisza Kékestető térkép szerkesztése

Természetföldrajz [szerkesztés]

Magyarország domborzati térképe

 Bővebben: Magyarország természetföldrajza

Általános [szerkesztés]

Az ország területének nagy része 200 méternél alacsonyabb tengerszint fölötti magasságon fekszik. Noha Magyarországon számos középhegység terül el, a 300 méteres magasságot meghaladó kiemelkedések az ország területének kevesebb, mint 2%-át foglalják el. A legmagasabb hegycsúcs a Kékes a Mátra hegyei között 1014 m-es magassággal, a legalacsonyabb, névtelen pont pedig Csongrád megyében találhatóSzeged közelében 77,6 m-es magasságon. Az ország legfontosabb folyói a Duna és aTisza. Előbbi magyarországi szakaszából 418 km, az utóbbiéból 444 kilométer hajózható. Kevésbé jelentős folyói a Horvátországgal közös határ vonalát kijelölőDráva, a Rába, a Szamos, a Sió, valamint a szlovák határ mentén folyó Ipoly. Az ország közepén elterülő Balaton Közép-Európa legnagyobb tava 592 km²-es területével, továbbá fontos idegenforgalmi célpont. A Balatont méretben az Ausztriávalmegosztott Fertő-tó követi, mely területéből 82 km² esik az országra. További fontos tavai a Velencei-tó és a mesterséges Tisza-tó.

Magyarországot hagyományosan hat tájegységre szokás bontani. Ezek nyugat-keleti irányban az Alpokalja, a Kisalföld, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység, az Alföld és az Északi-középhegység. A természeti tájak felosztásának a hat nagytájban 35 középtájat és a 65kistáj-csoportban összesen 227 kistájat különít el.[8]

Az ország legfontosabb természeti kincse a termőföld, annak ellenére, hogy a talajminőség változatos. Területe 70%-a alkalmasmezőgazdasági hasznosításra, s ezen arányon belül 72%-ot tesznek ki a 

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat