Természetjárók clubja

Az ember (latinul: Homo) társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd ésgondolkodás jellemzi. Mindezek révén képes a világ megismerésére és átalakítására.Rendszertani szempontból az emberi nem az állatok országába, a főemlősök rendjébe, ahominidák (Hominidae) közé tartozik. Az ember biológiai neme szerint nő vagy férfi,ivarérettsége szerint gyerek (lány és fiú) vagy felnőtt. Az emberek összessége azemberiség.

Valamennyi ma élő ember a Homo sapiens („értelmes ember”) faj, ezen belül a mai ember (Homo sapiens sapiens) alfaj tagja. A Homo sapiens másik alfaja a kihalt Homo sapiens idaltu volt. A kb. 28 000 évvel ezelőtt kihalt neandervölgyi embert (Homo sapiens neanderthaliensis) is a Homo genus egyik fajaként írták le, később alfajra módosították a besorolást. A neandervölgyi ember besorolása ma is élesen vitatott kérdés. Az emberi nem további kihalt fajai a Homo habilis, Homo erectus, Homo heidelbergensis és Homo rhodesiensis. A különböző csontmaradványok elemzése alapján ezek a fajok szerepet játszottak az emberré válásnak a mai ember kialakulásáig tartó hosszú folyamatában. Az ember legközelebbi, ma is élő rokona a csimpánz.[1][2][3][4]

A Homo sapiens egyik jellegzetes tulajdonságai: egyenes testtartás, két lábon járás. Jellemzi ezen felül a fejlett agykoponya (1300–1500 cm³), ennek megfelelően megnagyobbodott és különösen fejlett agyvelő, számtalan feltételes reflex és képesség az elvont fogalmak alkotására. Legjellegzetesebb tulajdonsága a gondolkodás és a másodlagos jelzőrendszer (beszéd és nyelv).

Az emberi fajon belül különböző rasszokat lehet elkülöníteni. Az egyik osztályozás szerint jelenleg négy úgynevezett nagyrassz létezik: az europid, a mongolid, a negrid és a veddo-ausztalid.[5]

Emberek és állatok [szerkesztés]

Az ember elsősorban abban különbözik az állatoktól, hogy nemcsak felhasználja atermészet erőforrásait, hanem a termelés folyamatában a természetet a maga szükségletének megfelelően át is alakítja. A termelés, amely az ember létfeltétele, minden korban társadalmi, így az ember társadalmi lény. Ugyanakkor az ember hasonlít is az állatokhoz. Sokáig nevetségesnek tartották az ember állatvilágból való származását, és még ma is vannak, akik elutasítják ezt.

Az embert az állattól a tudatos szeretetre való képessége választja el. Biológiai késztetésein túllépve képes befolyást gyakorolni saját érzelemvilágára is. Fejlődésre törekszik, mert tökéletlen és tökéletlenségét érzi is.

Az ember története [szerkesztés]

Az ember társadalmi lényként való fejlődésére elsődlegesen hatottak a termelés döntő tényezői: a termelőerők és a termelési viszonyok. A tudósok többsége elutasítja az olyan elképzeléseket és elméleteket, amelyek az embert vagy mint természeten kívüliindividuumot, vagy pedig mint csak biológiai lényt fogják fel és fejlődését kizárólag biológiai alapon vizsgálják.

Az ember történetére vonatkozó ismeretek napjainkban rohamosan bővülnek. Ebben segít a régészet, de számos más forrásból is egyre jobban ismerjük múltunkat. A történelem fogalmát is érdemes jobban kiterjeszteni, mint korábban szokták. A hagyományos értelemben vett történelem (az írás feltalálásától eltelt időszak) előtti események, az emberré válás története is a tágabban értelmezett emberi történelem része. Az emberiség történetének jobb ismerete hozzásegít, ahhoz, hogy kritikusabban szemléljük azt amit az ember elért és fontosnak tartsuk, hogy az ember békében éljen az állatokkal és az egész természettel.

Emberré válás [szerkesztés]

 Bővebben: Emberré válás

Testalkata, szerveinek felépítése és működése, vércsoportja, géntérképe, csökevényes szervei és más tulajdonságai alapján az ember azemberszabású majmokhoz, leginkább a csimpánzokhoz hasonlít; fejlődési vonaluk mintegy 6 millió éve vált külön. Az emberré válás során a fán élő hominidák (Hominidae) egy csoportja leereszkedett a fákról, majd az úgynevezett vízimajom-elmélet szerint egy ideig vízi életmódot folytattak. Az első emberelődök (Hominina) fejlődésük során két lábon kezdtek járni (Australopithecus, „majomember”). Az emberi nem (Homo) első képviselői a felszabadult kezüket lassanként szerszámok, eszközök készítésére, munkavégzésre kezdték használni (Homo habilis és Homo erectus, vagyis az előember). A közösen végzett munka fontos szerepet játszott az emberré válás folyamatában, az állatvilágból való kiválásban, a nyelv és gondolkodás kialakulásában (Homo heidelbergensis, Homo rhodesiensis, ésHomo neanderthalensis, vagyis az ősember). Ez utóbbi kb. 28 000 évvel ezelőtt halt ki, bár egyes vélemények szerint nem kihalt, hanem az europid rassz létrehozásában szerepet játszik.

Kultúrák és civilizációk [szerkesztés]

 Bővebben: Kultúra és Civilizáció

     Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Rendszertan [szerkesztés]

     Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A mai ember részletes rendszertani besorolása:

• Eukarióták (Eukaryota) doménje
• Unikonta
• Opisthokonta
• Állatok (Animalia) országa
• Valódi szövetes állatok (Eumetazoa) alországa
• Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria)
• Újszájúak (Deuterostomia) főtörzse
• Gerinchúrosok (Chordata) törzse
• Gerincesek (Vertebrata) altörzse
• Állkapcsosok (Gnathostomata) altözsága
• Négylábúak (Tetrapoda) főosztálya
• Magzatburkosok (Amniota)
• Emlősök (Mammalia) osztálya
• Elevenszülő emlősök (Theria) alosztálya
• Méhlepényesek (Eutheria) alosztályága
• Euarchontoglires öregrend
• Euarchonta
• Főemlősök (Primates) rendje
• Orrtükör nélküliek (Haplorrhini) alrendje
• Majomalakúak (Simiiformes) alrendága
• Keskenyorrú majmok (Catarrhini) részalrendje
• Emberszerűek (Hominoidea) öregcsaládja
• Hominidák (Hominidae) családja
• Homininae alcsalád
• Hominini nemzetség
• Hominina öregnem
• Ember (Homo) nem
• Homo sapiens faj
• Homo sapiens sapiens alfaj

Ezt a rendszerezést ma már sokan támadják, hiszen annak a viktoriánus kornak a terméke, amiben egyfelől az embert, mint a teremtés koronáját tekintették és teljesen elkülönítették az állatvilág más csoportjaitól. A mai (főleg kladista) terminológiák nem ismerik el az emberfélék alcsaládját, hanem az embert a gorilla (Gorilla gorilla) és a csimpánz (Pan troglodytes, Pan paniscus) csoportjába, az afrikai emberszabásúakhoz sorolja. Ennél is tovább mennek néhányan, akik a Pan nemet sorolják át a Homo nemzetségbe, vagy fordítva, aHomot a Panba. Ezt az ember és a csimpánz nagyfokú genetikai hasonlósága indokolja.

Az emberi test [szerkesztés]

 Bővebben: Emberi test

Az emberi test mind felépítésében, mind működésében nagyban hasonlít más méhlepényes emlősök testéhez. Ezt a legkülönfélébb kutatásoknál ki is használják, amikor emberek helyett kísérleti állatokat vizsgálnak. Az emberi szervezet tehát szervrendszerekből, azon belül szervekből épül fel – ezek morfológiai leírásával az anatómia (magyarul bonctan) foglalkozik, működésüket pedig az élettan(fiziológia) írja le. A szervek szövetekből épülnek fel, melyeket a szövettan (hisztológia) vizsgál. A szöveteket pedig sejtek és sejtközötti állomány alkotja; az ezekre szakosodott tudomány a sejtbiológia (citológia). Az ennél is mélyebb, molekuláris szintű folyamatokat abiokémia és a genetika tanulmányozza. E tudományok eredményeit leginkább az orvostudomány alkalmazza, melynek feladata azegészség megőrzése és a betegségek gyógyítása.

Az emberi testnek ugyanakkor van néhány sajátságos tulajdonsága is. Ezek közül a legjellegzetesebb az egyenes testtartás, a két lábon járás és a fogó-műszer típusú kéz kialakulása (ellentétben más főemlősök fogó-kapaszkodó kezével). Az emberi nagyagy különösen fejlett és nagy méretű más állatokéhoz viszonyítva. Egyéb anatómiai sajátságok a rágókészülék és így az arckoponya visszafejlődése, valamint a szagló- és halló szervrendszer redukciója is. Az emberi test fejlődése, növekedése lényegesen lassúbb folyamat, mint a hasonló állatoknál, viszont az ember élettarta

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat