Természetjárók clubja

'A földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön."

Lakat a szájánFelvidéki szász családba született, apja orvos volt. Szülei 1847-ben települtek át a Felvidékről a Miskolc melletti Alsóhámorba. Nagycsaládban nevelkedett, hiszen négy lány testvére után elsőszülött fiú volt és később születik még egy fiú testvére aki ötéves korában meghalt, valamint további kettő huga is. Iskoláit Miskolcon kezdte. Jelentkezett katonának az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, de fiatal kora miatt hazaküldték. Élete végéig Kossuth Lajos híve maradt, többször meglátogatta torinóiszáműzetésében. 18531856 között a bécsi politechnikumban folytatta géplakatosi tanulmányait, itt keltették fel érdeklődését a természettudományok, elsősorban arovartan1857-ben 12 évre besorozták katonának, de hat év után sikerült leszerelnie, és folytathatta tanulmányait. 1863-ban harcolt a lengyel szabadságharcban. Hazatérte utánKőszegen dolgozott fényképészként. 1871-ben a párizsi kommünt támogatta és írása is megjelent a Magyar Polgár hasábjában.[1] Kivette részét a közéletből is: 1879 és 1886között SzegedMiskolc és Törökszentmiklós függetlenségi párti képviselője volt.

Brassai Sámuel tanítványaként a Természettudományi Társaság megbízásából hatalmas gyűjtőmunkával megírta Magyarország pókfaunáját, majd a magyar halászat könyvét. 1877-ben létrehozta és tíz évig szerkesztette a Természetrajzi Füzeteket. A madártan nemzetközileg elismert tudósaként számos könyvet írt a madarakról. Jelentős volt munkássága a néprajz, a nyelvészet és a régészet terén is. Foglalkozott madarak preparálásával, így került kapcsolatba a muzeológiával: a kolozsvárimúzeumba ment konzervátornak. Ő rakta le a később híressé vált állattani gyűjtemény alapjait. Hamarosan felfigyeltek rá, és amikor felkérést kapott Bécsből, hogy vegyen részt egy afrikaiállattani gyűjtést folytató expedícióban, a magyar Természettudományi Társaság többéves ösztöndíjat adott neki, hogy itthon tartsa. Megbízásukból megírta a nemzetközi elismerést arató, hazai pókfaunáról szóló monográfiáját, melyben 314 pókfajtát írt le és ebben a művében 36 új faj leírását végezte el.[2] 1875-ben a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa lett.

Főbb művei [szerkesztés]

Herman Ottó egykori háza Lillafüreden, ma emlékház
  • Falco subbuteo Linné. (A kabasólyomról szóló első írása). Erdélyi Múzeum-Egyesületévkönyvei. III. (1864–1865.)
  • Erdély bőr- és egyenesröptűi. (Kolozsvár, 1871.)
  • Reliquia Petényiana. (1879.)
  • Magyarország pók-faunája I–III. (1876–1879.)
  • Természetrajzi füzetek (szaklap indítója, szerkeszti 1877–1886.)
  • Ősi nyomok a magyar népies halászatban. (Budapest, 1885.)
  • A magyar halászat könyve. I–II. (Budapest, 1887.)
  • A halgazdaság rövid foglalatja. (Budapest, 1888.)
  • Petényi János Salamon. (Budapest, 1891.)
  • A miskolci paleolith lelet (Budapest, 1893.)
  • Az északi madárhegyek tájáról. (Budapest, 1893.)
  • Aquila (madártani lap indítója, 1893-tól haláláig szerkesztette. Ma is megjelenő lap)
  • A madárvonulás elemei Magyarországon. (Budapest, 1895.)
  • Az ősfoglalkozások. Halászat és pásztorélet. (Budapest, 1898.)
  • A magyar ősfoglalkozások köréből. (Budapest, 1899.)
  • A madarak hasznáról és káráról. (Budapest, 1901.)
  • A magyar nép arca és jelleme. (Budapest, 1902.)
  • A madarak és fák napja Magyarországon. (Budapest, 1906.)
  • Az 1902. évi nemzetközi madárvédelmi egyezmény és Magyarország. (Budapest, 1907.)
  • A magyarok nagy ősfoglalkozása. Előtanulmányok. (Budapest, 1909.)
  • A magyar pásztorok nyelvkincse. (Budapest, 1914.)
  • Természeti képek. (Budapest, 1959.)

További képek [szerkesztés]






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 3
Tegnapi: 11
Heti: 3
Havi: 153
Össz.: 53 441

Látogatottság növelés
Oldal: Herman Ottó
Természetjárók clubja - © 2008 - 2020 - termszet.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »